Conint-Print Magazin 2009.
Örömmel értesítjük kedves Partnereinket, hogy a cégünk elkészítette első Conint-Print Magazinját, melyben olvashatnak interjúkat, cikkeket és természetesen az általunk készített Tanulmányt, mely hasznos tippeket ad a tökéletes nyomdatermék elkészítéséhez. Kis ízelítőként itt megtekinthet 4 oldalt a Magazinból, amennyiben viszont érdekelné a teljes terjedelem kérem klikkeljen weboldalunk bal oldalán található „Feliratkozás” menüpontra és kérje magazinunkat.
A teljes cikket letöltheti innen
Hagyományos és elektronikus in-store szközök Forrás: Progressive magazin
Határ a csillagos ég
A leghatékonyabb elektronikus eszközök már nálunk is elérhetőek, terjedésüknek legfeljebb a megrendelők pénztárcája szabhat határt. Alkalmazásuk többek között azért is hasznos lehet, mert költséghatékonyak, és - egyelőre - egyediek.
A teljes cikket letöltheti innen
A vágykeltés „trükkjei” Forrás: Élelmiszer magazin 2009/augusztus-szeptember
Szokatlan, új és egyszerűen megkülönböztethető - ezeket a feltételeket szabják a termékek bemutatására manapság a kiskereskedelemben. Érzelmeket és vágyakat kell, hogy keltsenek, amelyek beindítják a „beszerzési ingert” az agyban - ezek a célok valósíthatók meg például a jól megtervezett displayekkel.
A teljes cikket letöltheti innen
A kkv-k kétharmada nem marketingezik Forrás: kreatív.online 2009.09.16.
A kkv-szektor csupán egyharmada folytat tudatos marketingtevékenységet, de ők is csak forgalmuk kis részét fordítják rá. Pedig nem ártana - állítja az Ipsos és a Marketing Commando felmérése.
A teljes cikket elolvashatja itt
A BTL-es már nem a tápláléklánc vége Forrás: kreatív.online 2009.10.20.
„Az integrált ügynökség ígérete többnyire hamis” - állítja Chris Gordon, az Omnicom csoporthoz tartozó Targetbase vezérigazgatója, aki a Brief Nap konferencián tart előadást.
Az ügynökségek többsége manapság integrált szolgáltatóként próbálja eladni magát. Az integráció, vagy inkább a specializáció a trend a vezető ügynökségeknél?
Az ügyfelek már nem a hagyományos kommunikációs igényekkel állnak elő, ezért azt várják az ügynökségektől, hogy az üzleti kihívásokra adjanak választ. A kérdés inkább az, melyik ügynökség felel meg leginkább az adott üzleti igényeknek, nem pedig, hogy integrált, vagy specializált ügynökséget válasszanak. Nekem az „integrált ügynökségek” mindig hamis ígéretnek tűntek, mintha képesek lennének mindenkinek mindent megadni. A nagyobb piacokon ez arra ösztönözte a BTL ügynökségeket, hogy felhagyjanak a specialitásukkal, így pedig lemaradtak a technológiai előrelépésekben és elmulasztottak befektetni az elemzés fontos és új területébe. Az eredmény az, hogy az ügynökségek egy részének munkáját semelyik területen nem ismerik el. Sok reklámügynökség ugyanúgy szenvedett a BTL beépítésével, nem értékelték eléggé a BTL-hez szükséges stratégiai képességeket, ennek az ára pedig végül az lett, hogy nem igazán integrált kampányokat készítenek. Ez a hozzáállás „pont jó lesz” kampányokat eredményezett, amelyek a rossz elemzésnek és tervezésnek köszönhetően nem érték el a fogyasztókat. Az egyetlen trend, ami minden piacon látszik, hogy a nagy ügynökség-csoportok komolyan befektetnek abba, hogy a leányvállalataik képessé váljanak együtt dolgozni, amikor az ügyfeleknek integrált kommunikációra van szüksége.
Magyarországon a BTL-ügynökségeket sokszor még mindig nem tekintik egyenlő partnernek az ATL-esekkel. Hogyan lehet változtatni ezen a beidegződésen?
Angliában a legtöbb nagy ügyfél ugyanannyira értékeli BTL ügynöksége munkáját, mint a reklámügynökségekét. Az integrált kampányok során a kreatívötlet sokszor a reklámügynökségtől érkezik, de az ügyfelek egyre inkább nyitottak a BTL irányból érkező ötletekre. Ahogyan a tömegreklámról egyre inkább az ügyfelek megszerzésére és bevonására kerül a hangsúly, a stratégiák és a csatornák kreatív kiválasztása egyre újabb utakat követel, és ezekkel gyakran a BTL ügynökségek állnak elő a reklámosok helyett.
De a BTL ügynökségek a kommunikációs folyamat végén állnak. Milyen gyakran vonják be őket a kreatív gondolkodási folyamatba?
Annak, hogy a reklámköltések BTL és digitális csatornákba tevődnek át, az az egyik előnye, hogy a kreativitás és szaktudás, ami a jó kampány elkészítéséhez kell, leginkább a BTL- és digitális ügynökségeknek van meg. Ma már szinte kivétel nélkül bevonnak minket is a tejes folyamatba. Amikor egy reklámügynökséggel dolgozunk, még mindig inkább ők adják az alapötletet, de nem azért, mert feljebb vannak a táplálékláncban, hanem mert az ötletek kitalálása a fő szakterületük.
A Brief Nap konferencián „coustomer touchpoint management” címen tart előadást, miben különbözik ez a megközelítés a klasszikus kommunikációs módszerektől?
A médiacsatornák elburjánzása, a digitális éra beköszönte meghatározza a szocializációt, a véleményeket és azok cseréjét, ez pedig meghatározza a fogyasztói irányítás mértékét. Ebben az új környezetben a jó „touchpoint management” fogyasztói adatokat gyűjt, de nemcsak a hagyományosakat, hanem a viselkedésről, a márkával kapcsolatos érzésekről és véleményekről is. Ezeket az adatokat aztán különböző szegmentált megközelítések és kommunikációs helyzetek elindítására használjuk fel, azt a pontot célozva, ahol valóban elérjük a fogyasztót, hogy a meghatározott üzleti eredményeket elérjük.
Örömmel értesítjük kedves Partnereinket, hogy a cégünk elkészítette első Conint-Print Magazinját, melyben olvashatnak interjúkat, cikkeket és természetesen az általunk készített Tanulmányt, mely hasznos tippeket ad a tökéletes nyomdatermék elkészítéséhez. Kis ízelítőként itt megtekinthet 4 oldalt a Magazinból, amennyiben viszont érdekelné a teljes terjedelem kérem klikkeljen weboldalunk bal oldalán található „Feliratkozás” menüpontra és kérje magazinunkat.
A teljes cikket letöltheti innen
Hagyományos és elektronikus in-store szközök Forrás: Progressive magazin
Határ a csillagos ég
A leghatékonyabb elektronikus eszközök már nálunk is elérhetőek, terjedésüknek legfeljebb a megrendelők pénztárcája szabhat határt. Alkalmazásuk többek között azért is hasznos lehet, mert költséghatékonyak, és - egyelőre - egyediek.
A teljes cikket letöltheti innen
A vágykeltés „trükkjei” Forrás: Élelmiszer magazin 2009/augusztus-szeptember
Szokatlan, új és egyszerűen megkülönböztethető - ezeket a feltételeket szabják a termékek bemutatására manapság a kiskereskedelemben. Érzelmeket és vágyakat kell, hogy keltsenek, amelyek beindítják a „beszerzési ingert” az agyban - ezek a célok valósíthatók meg például a jól megtervezett displayekkel.
A teljes cikket letöltheti innen
A kkv-k kétharmada nem marketingezik Forrás: kreatív.online 2009.09.16.
A kkv-szektor csupán egyharmada folytat tudatos marketingtevékenységet, de ők is csak forgalmuk kis részét fordítják rá. Pedig nem ártana - állítja az Ipsos és a Marketing Commando felmérése.
A teljes cikket elolvashatja itt
A BTL-es már nem a tápláléklánc vége Forrás: kreatív.online 2009.10.20.
„Az integrált ügynökség ígérete többnyire hamis” - állítja Chris Gordon, az Omnicom csoporthoz tartozó Targetbase vezérigazgatója, aki a Brief Nap konferencián tart előadást.
Az ügynökségek többsége manapság integrált szolgáltatóként próbálja eladni magát. Az integráció, vagy inkább a specializáció a trend a vezető ügynökségeknél?
Az ügyfelek már nem a hagyományos kommunikációs igényekkel állnak elő, ezért azt várják az ügynökségektől, hogy az üzleti kihívásokra adjanak választ. A kérdés inkább az, melyik ügynökség felel meg leginkább az adott üzleti igényeknek, nem pedig, hogy integrált, vagy specializált ügynökséget válasszanak. Nekem az „integrált ügynökségek” mindig hamis ígéretnek tűntek, mintha képesek lennének mindenkinek mindent megadni. A nagyobb piacokon ez arra ösztönözte a BTL ügynökségeket, hogy felhagyjanak a specialitásukkal, így pedig lemaradtak a technológiai előrelépésekben és elmulasztottak befektetni az elemzés fontos és új területébe. Az eredmény az, hogy az ügynökségek egy részének munkáját semelyik területen nem ismerik el. Sok reklámügynökség ugyanúgy szenvedett a BTL beépítésével, nem értékelték eléggé a BTL-hez szükséges stratégiai képességeket, ennek az ára pedig végül az lett, hogy nem igazán integrált kampányokat készítenek. Ez a hozzáállás „pont jó lesz” kampányokat eredményezett, amelyek a rossz elemzésnek és tervezésnek köszönhetően nem érték el a fogyasztókat. Az egyetlen trend, ami minden piacon látszik, hogy a nagy ügynökség-csoportok komolyan befektetnek abba, hogy a leányvállalataik képessé váljanak együtt dolgozni, amikor az ügyfeleknek integrált kommunikációra van szüksége.
Magyarországon a BTL-ügynökségeket sokszor még mindig nem tekintik egyenlő partnernek az ATL-esekkel. Hogyan lehet változtatni ezen a beidegződésen?
Angliában a legtöbb nagy ügyfél ugyanannyira értékeli BTL ügynöksége munkáját, mint a reklámügynökségekét. Az integrált kampányok során a kreatívötlet sokszor a reklámügynökségtől érkezik, de az ügyfelek egyre inkább nyitottak a BTL irányból érkező ötletekre. Ahogyan a tömegreklámról egyre inkább az ügyfelek megszerzésére és bevonására kerül a hangsúly, a stratégiák és a csatornák kreatív kiválasztása egyre újabb utakat követel, és ezekkel gyakran a BTL ügynökségek állnak elő a reklámosok helyett.
De a BTL ügynökségek a kommunikációs folyamat végén állnak. Milyen gyakran vonják be őket a kreatív gondolkodási folyamatba?
Annak, hogy a reklámköltések BTL és digitális csatornákba tevődnek át, az az egyik előnye, hogy a kreativitás és szaktudás, ami a jó kampány elkészítéséhez kell, leginkább a BTL- és digitális ügynökségeknek van meg. Ma már szinte kivétel nélkül bevonnak minket is a tejes folyamatba. Amikor egy reklámügynökséggel dolgozunk, még mindig inkább ők adják az alapötletet, de nem azért, mert feljebb vannak a táplálékláncban, hanem mert az ötletek kitalálása a fő szakterületük.
A Brief Nap konferencián „coustomer touchpoint management” címen tart előadást, miben különbözik ez a megközelítés a klasszikus kommunikációs módszerektől?
A médiacsatornák elburjánzása, a digitális éra beköszönte meghatározza a szocializációt, a véleményeket és azok cseréjét, ez pedig meghatározza a fogyasztói irányítás mértékét. Ebben az új környezetben a jó „touchpoint management” fogyasztói adatokat gyűjt, de nemcsak a hagyományosakat, hanem a viselkedésről, a márkával kapcsolatos érzésekről és véleményekről is. Ezeket az adatokat aztán különböző szegmentált megközelítések és kommunikációs helyzetek elindítására használjuk fel, azt a pontot célozva, ahol valóban elérjük a fogyasztót, hogy a meghatározott üzleti eredményeket elérjük.